Hazánkban is egyre több és több innovatív vállalkozás van születőben amellett, hogy a hagyományosnak mondott vállalkozásokat is kreativitással igyekeznek megtölteni cégvezetők, menedzserek. A hírnév és profit kulcsa egyre több ágazatban már nem a versenytársakhoz képest biztosított jobb minőség vagy alacsonyabb ár, hanem a nagyobb élvezeti érték nyújtása lesz. Természetesen az élménykorszak nem most kezdődött, de a hazai mikro- kis- és középvállalkozások az elmúlt néhány évben összpontosítanak erőteljesebben annak kihasználására.
A vállalkozók és ügyfeleik új igényeivel a vállalkozásfejlesztők is igyekeznek lépést tartani. A cél tehát a hagyományos vállalkozások kreativitással, innovációval való megtöltése, illetve a nóvumok, az olyan újítások finanszírozható, hitelezők és befektetők számára értelmezhető üzleti terveinek megalkotása, amelyekre nincsenek ismert modellek, bevett gyakorlatok.
Az innovatív vállalkozásfejlesztésben élen jár egy 12 közép-európai szervezetet tömörítő európai uniós partnerség, amelynek a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány is tagja. A legközelebbi esemény, amely izgalmas programmal várja a vállalkozókat és üzleti ötlettel rendelkező érdeklődőket 2014.11.20-án Budapesten a Design Terminálban kerül megrendezésre. A kkv-k finanszírozásáról szóló kerekasztal beszélgetéstől az új módszertannal fejlesztett vállalkozók bemutatkozásán át számos érdekes téma körüljárásával készülnek a szervezők.
Az együttműködő és az új módszertant összeállító partnerség alapja egy Közép-Európai Operatív Programból támogatott projekt, amelynek célja a 35 éven aluli fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása és meglévő vállalkozásaik fejlesztése. A projekt fő célja a partnerség hat országában olyan regionális kompetencia-központok (SMART Pontok, azaz „Vállalkozói Okospontok”) felállítása volt, amelyek megfelelő képzést nyújtanak elsősorban 35 éves életkorukig olyan fiatalok számára, akik főként, de nem kizárólag az infokommunikációs technológia, a zöld gazdaság és a kreatív ipar szektoraiban szeretnének vállalkozásokat alapítani.
A Közalapítvány hazai i.e. SMART projekttel kapcsolatos tevékenységének jelentős részét vállalkozó- és vállalkozásfejlesztő rendezvények és képzések kialakítása és szakmai megvalósítása jelenti. Egy részük nyilvános esemény, másik részük zárt, pályázóknak biztosított komplex képzés. A Közalapítvány SMART projekt keretében megvalósított rendezvényein az első kompetencia-központ megnyitása óta 2014 novemberéig közel 1000 fő vett részt. Az i. e. SMART nemzetközi szakértők bevonásával megalkotott jobb agyféltekés vállalkozó- és vállalkozásfejlesztő módszertanának célja, hogy a „hagyományos” vállalkozói ismeretek közvetítésén túl meghonosítsa hazánkban is az úgynevezett „transzformatív” üzleti megközelítést, amelynek központjában a felhasználó, az ember áll, az üzleti gondolkodás pedig hosszú távú fenntarthatóságra, kreativitásra, innovatív ötletekre épül.
Vállalkozók és üzleti ötletek gazdái számára a folyamatos tervezés vállalkozásuk megalapításához és fejlesztéséhez egyaránt elengedhetetlen. Az induló és kezdő vállalkozók körében - azon keveseket leszámítva, akik releváns tanulmányokat folytattak - komoly nehézséget jelent egy fedezeti- vagy eredményterv elkészítése, de még a szervezeti felépítés ábrájának megrajzolása is. Számukra nyújt valós segítséget a jobb agyféltekés üzleti tervezés támogatva a modellezés logikájának elsajátítását bevezetve a strukturált folyamatokban való gondolkodást.
A jobb agyféltekés fejlesztés módszertanai az úgynevezett transzformatív üzleti megközelítés jegyében kerültek megalkotásra. A transzformativitás felhasználó-központúságot jelent abban az értelemben, hogy a vállalkozói személyiségjegyek és az üzleti ötletek fejlesztése egy időben és szoros összefűzöttségben megy végbe. A transzformatív tanulás a referenciakeretet alakítja át azt megváltoztatva, ahogyan tudunk, míg a formatív és informatív tanulás a meglévő referenciakeretet bővíti új elemekkel. Az üzleti ötlet innovációval való megtöltésének eszköze tehát a magától értetődő átalakítása, a gondolkodásmód átfogóbbá, differenciáltabbá, nyitottabbá, reflekítevebbé és emocionálisabbá tétele.
Mit is jelent mindez és miért van rá szükség? Az infokommunikációs ágazat startupjai, de a hagyományosnak mondott vállalkozások közül is az igazán nagy sikereket elérőek közös jellemzője, hogy élményekkel gazdagítják a felhasználót, a termék vagy szolgáltatás vásárlóját. A tömegből kiemelkedve olyan újdonságot jelentenek, amely vonzóvá teszi őket a vásárlók személyiségére gyakorolt hatásukkal, ezért magukban kell hordozniuk a vállalkozó kreatív személyiségét – élettel megtöltve az „anyagot”.
A transzformatív üzleti megközelítés a vállalkozó személyiségét fejlesztve és annak legmarkánsabb jegyein építkezve teszi az üzleti ötletet vagy a már meglévő vállalkozást különlegessé és vásárlói, ügyfelei számára attraktívvá. A siker kulcsa tehát nem a legalacsonyabb ár vagy az üzlethelyiség központi elhelyezkedése. Mindenki által ismert példák a fentiekre a streetfood éttermek, az online közösségi platformok, de még az autómegosztó alkalmazások is, amelyek marketingjében első helyen nem az olcsó és gyors utazás, hanem az érdekes idegenekkel, új útitársakkal való megismerkedés áll.
A jobb agyféltekés üzleti tervezés módszertanának tárháza eszközökben rendkívül gazdag ellenére annak, hogy a vállalkozásfejlesztésnek csak egy nemrégiben kialakult megközelítése. Ide a sorolunk minden olyan tréningkoncepciót, képzési anyagot, üzleti terv sablont (például Vision Board, Empathy Map, Storytelling, Entrepreneur Archetype, Design Thinking, SWOT, Business Model Canvas, Threshold mapping, Brainstorming, Validation Board, The Right Brain Business Plan, Rapid pretotyping, prototyping & product validation, Cover Story Canvas, The Purpose Story, The Y-Combinator Pitch, Alternative Financing Tools for Business Starters.), amelyek az üzleti modell mellett a vállalkozó kreativitását is fejlesztik, mi több a feladatok elvégzésekor arra alapoznak.
Eszközeit három fő célcsoportja – feltörekvő vállalkozók, üzleti ötletek gazdái, továbbá vállalkozói tudást és szemléletet elsajátítani kívánó közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulói szerint csoportosíthatjuk.
A jobb agyféltekés tréningek résztvevői számára a legnagyobb segítséget az új szemléletmód kialakulása jelenti. Legyen szó kézművesipari vagy informatikai tevékenységet végző mentoráltról az első lépés minden esetben egy felhasználó-központú komplex feltérképező folyamat. A vállalkozás gyengeségei és erősségei közül először a vállalkozó képességeivel összefüggésbe hozhatóaknak kell előtérbe kerülniük. Példaként egy azonosított probléma és annak forrása: a rendszeresen előforduló határidőn túli teljesítések nem feltétlenül a beosztottak hanyagságára utalnak, hanem gyakran gyenge vezetői képességekre, vagy rossz belső kommunikációra. A dinamikusan bővülő partneri hálózat sem kizárólag a termék vagy szolgáltatás kimagasló minőségének, sokkal inkább a menedzser-vállalkozó meggyőzőerejének, hatásos tárgyalási technikáinak eredménye.
Fontos továbbá az a segítség, amelyet a résztvevő az új szemüvegek elsajátításában kap. Az ügyfél- és partnerközpontú gondolkodás elsajátítása túlmutat például egy szoftver felhasználói tapasztalatokat bekérő felméréséből levont következtetéseken. A vállalkozó eljuthat arra a pontra, ahonnan sokkal reálisabb képet alkot arról, hogy mit gondolnak termékéről azok, akik valójában fizetnek érte. Számukra mi jelenti az értéket benne, miért választják, vagy fordulnak el attól tömegesen rövid idő után.
A fiatal vállalkozók között az egyéni és saját társas vállalkozások tagjai mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg olyanok, akik formálisan vagy informálisan részt vesznek családjuk vállalkozásában. A növekvő arány oka, hogy az 1989-es rendszerváltás idején fiatal középkorúként nagy tömegben vállalkozóvá váltak csoportja közeledik az aktív életszakaszból egy olyan életszakasz felé, amelyben kevesebb szerep jut a hagyományos értelemben vett munkának és más tevékenységek veszik át annak helyét. A családi vállalkozás átadása olyan, mint egy hajó megöröklése szülőről gyermekére. A gyermek kamaszkoráig csak figyeli a hajótestet, vitorlát és fedélzetet gondosan ápoló, szélcsendben és viharban egyaránt felelősségteljesen és bölcsen kormányzó szülőt, majd fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállalva megy ki vele a vízre, amely a konfliktusok elszaporodásához is vezethet. A generációk közötti súrlódás a legjobb családokon belül is természetes, de egyáltalán nem igaz, hogy az eltérő látásmódok és fejlesztési tervek okozta konfliktus destruktív lenne. Az i.e. SMART fejlesztési módszereivel éppen ellenkező irányú, konstruktív folyamatokat lehet beindítani a súrlódó személyiségeket központjába állító tréningekkel.
Az üzleti ötletek eddigi versenyeinek tapasztalata, hogy azon pályázatok, amelyek megvalósíthatónak ítélt vállalkozások terveit mutatják be két nagy csoportba sorolhatóak. Egyikük a nagy innovativitást mutató komoly üzleti potenciállal rendelkező még egyáltalán nem létező termékek és szolgáltatások, másikuk a számos versenytárssal szembenéző hagyományosnak mondott vállalkozások csoportjába tartozik.
A nóvumok jellemzője, hogy szerteágazóak és a vállalkozásindítás kritériumainak nehézkesen felelnek meg kezdetben. Igaz, hogy nagy potenciállal rendelkeznek, de egyediségük egyben a gyengeségük is. Nincsenek másolható megoldásaik, a hitelezők, finanszírozók számára túl nagy kockázatot jelentenek és az ötletgazdának is egy példák nélküli terméket vagy szolgáltatást könnyen érthetővé, letisztulttá és megvalósíthatóvá kell tennie. A legnagyobb segítség számukra a jobb agyféltekés módszereken keresztül strukturált és átlátható üzleti tervbe konvertálni ötletüket. Megtanulják továbbá közérthetően bemutatni és befektetők számára prezentálhatóvá tenni elképzeléseiket, azonosítják a piacukat és megtervezik az üzleti modellt. A kihívás számukra és trénereik számára is hatalmas, de nem leküzdhetetlen. Gondoljunk csak bele, mennyire nehéz egy korábban ismeretlen komplex informatikai megoldást egyetlen mondattal közérthetően pozicionálni, vagy egy mindösszesen három perces ún. „pitch” keretében befektetőknek prezentálni.
A hagyományosnak tartott üzleti ötletek i.e. SMART módszertanokkal történő fejlesztésekor az elvárt eredmény a kreativitással és egyedi megoldásokkal bővített üzleti terv megalkotása. Az ötletgazda célja, hogy kiemelkedjen a tömegből és a vásárlók összessége vagy egy jól körülhatárolható csoportjuk kiemelt figyelmében részesüljön. A képzés ebben az esetben is személyiség centrikus, talán a fentieknél még nagyobb mértékben, mivel a vállalkozás alapmodelljének jól működő sémái ismertek, könnyen adaptálhatóak, az igazi egyediséget biztosító elemek pedig sokkal inkább személyiség alapúak mint könyveléstechnikai vagy jogi jellegűek.
A legmarkánsabb attitűdök már az egészen korai életszakaszokban kialakulnak. A vállalkozói szellemiség korai kifejlesztésére vannak, akik szerint az általános iskolában szükség lenne. Én ezt ugyan korainak tartom, de úgy gondolom, hogy vállalkozói szemlélet széles körű oktatása valóban számos gazdasági és szociális cél előmozdításában vezethet eredményre. A fiatalok vállalkozóvá válása a korosztály munkanélküliség elleni harcának hatékony eszköze lehet önfoglalkoztatóvá válásukon keresztül. Még erősebb a foglalkoztatást bővítő hatás társas vállalkozásuk alapításával, mivel kimutathatóan nagyobb arányban foglalkoztatnak a fiatal ügyvezetők fiatal beosztottakat. Mivel az elsajátított tudás és készségek nem csak vállalkozóként, hanem foglalkoztatottként is hasznukat szolgálják a vállalkozói képzésben résztvevő tanulók foglalkoztathatósági potenciálja is jelentősen nő, magyarul a munkaadók számára „értékesebb” alkalmazottakká válnak.
A vállalkozások létrehozatala és növekedése különösen a kutatás-intenzív ágazatokban Európa versenyképességnek záloga, éppen ezért a vállalkozói képesség az Európai Unió szerint is a kulcskompetenciák közé tartozik. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás a vállalkozói készséget a nyolc kulcskompetencia – anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetenciák, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, vállalkozói kompetencia valamint kulturális kompetencia egyikeként nevezi meg.
A fejlesztés tréning központú, így az érdeklődőknek érdemes a www.iesmart.hu oldalt felkeresniük a SMART Vállalkozói Okospontok soron következő nyilvános szakmai műhelymunkáinak és pályázatainak megismeréséhez, de a honlapon megtalálható Virtuális SMART Pont, amely egy online tudástár lehetőséget biztosít arra, hogy akár egyedül, akár partnerekkel belekezdjünk a munkába.
