A következő blogposztban arra teszek kísérletet, hogy két aspektusból megvizsgáljam munkánk értékét a visegrádi országokban - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban. A ledolgozott munkaóráink értékehez kapcsolódó két statisztikát mutatok be, a munkatermelékenységet és változását, illetve a ledolgozott óránkénti munkaerő kompenzációt és változását. A munkatermelékenység a munkánk GDP-hez való hozzájárulásával, míg a kompenzáció a keresetünkkel és az ellátórendszerünkkel van kapcsolatban.
I. A munkatermelékenység a bruttó hazai termék (GDP) és a ledolgozott munkaórák arányában kerül kifejezésre. Ez a módszer jobban érzékelteti a munkaerő ráfordítás felhasználását annál, mintha csak az egységnyi munkaerőre eső végterméket vizsgálnánk.
A munkaerő ráfordítás minden, a vizsgálatba bevont munkavállaló összes ledolgozott munkaóráját fedi. Az adatok a vizsgált országok átlagos ledolgozott munkaóráiból és a foglalkoztatás mutatóiból kerültek kiszámításra.
Az előrejelzés alapja a világgazdaság és az egyes országok gazdasági környezete egy modell-alapú elemzést és szakértői véleményeket ötvözve.
Az indikátor indexként van mérve, 2010=1.
1990-2016
Forrás: OECD
Forrás: OECD
II. Érdekes grafikon továbbá a ledolgozott óránkénti munkaerő kompenzáció.
A munkavállalók nemzeti valutában kifejezett jövedelme kerül elosztásra a munkavállalók által ledolgozott összes munkaórával. A munkavállalók jövedelme a bruttó bérek és keresetek összege a munkaadói társadalombiztosítási járulékokkal együtt. Az indikátort az éves növekedési ráták és indexek jegyében mérik.
2008-2014
Forrás: OECD
Forrás: OECD
A táblázatban és a grafikonon tisztán látszik, hogy Magyarországon a válság sokkal nagyobb visszaesést eredményezett mint a többi visegrádi országok esetében, de az is szembetűnő, hogy 2010 után intenzívebb volt a fellendülés. Míg a cseh mutató 2010 és 2014 között hullámzást mutatva csökkent, a lengyel folyamatos csökkenést mutatott a szlovák pedig lényegében kis mértékben nőtt, a magyar jelentősen nőtt a vizsgált 4 év alatt.
Alátámasztásra kerül tehát, hogy az egy ledolgozott munkaórára eső kifizetett bér és munkáltatói járulék jelentősen nőtt hazánkban az elmúlt négy évben. Ezt összevetve az többi mutatóval - foglalkoztatás, munkanélküliség, gazdasági aktivitás kijelenthetjük, hogy átlagban minden ledolgozott munkaóra kompenzációja, ezáltal értéke a munkavállaló számára nőtt.
Szolnoki Szabolcs @2015
