A legfontosabb tudnivalók diákmunkát vállaló fiataloknak és szakmai gyakorlati helyüket kereső hallgatóknak - dr. Dávid Csilla előadása az Innovatív Kezdeményezések Egyesületének 2015.07.04-i szentendrei tájékoztató napján.

Nyáron különösen aktuálissá válik a diákmunka kérdése, ezért röviden szeretném tisztázni a felmerülő legfontosabb kérdéseket, amiket mindenképpen érdemes tudni munkavállalás előtt.

Először általában a munkaviszonyt mutatom be röviden, majd az egyszerűsített foglalkoztatást (alkalmi munka és idénymunka), illetve az iskolaszövetkezetek közvetítésével történő munkavégzés szabályait mutatom be, illetve szót ejtek a nyári szakmai gyakorlatokról is.

A téma legfontosabb jogforrásai:

• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 
• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
• a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7-13/A. §-ai
• a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 247/2014. (XII. 29.) számú kormányrendelet
  

I. Ki dolgozhat?

Fő szabály: aki a tizenhatodik életévét betöltötte.

Aki ennél fiatalabb:

- Iskolai szünet alatt – a törvényes képviselője hozzájárulásával – az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki az iskola által igazoltan, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

- Bármely 16 év alatti a gyámhatóság engedélye alapján kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében.

Eltérő szabályok vonatkoznak a 18 év alatti és az afölötti munkavállalókra → a 18. év alattiakat az Mt. fiatal munkavállalónak minősíti, rájuk kedvezőbb szabályok vonatkoznak

Ki költi el a fizetésemet?

Ptk. 2.12. § (2) c) pontja - A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat.

II. Mennyit dolgozhatok?

III. Milyen módon dolgozhatok?

1. Amit mindenkinek el kell intéznie mielőtt elkezd dolgozni!

- TAJ kártya → a munkabérből levonásra kerülnek a járulékok, TB biztosítási jogviszony jön létre, illetve a nyugdíjnál a diákmunka is szolgálati időnek számít

- bankszámla

- adóazonosító jel (ingyenesen igényelhető az adókártya, interneten letölthető a nyomtatvány 14T34, személyesen a NAV ügyfélszolgálatain)

- a jövedelem után SZJA-t kell fizetni, (kiv. egyszerűsített foglalkoztatás esetén).

2. A diákmunka formái:

2.1. vállalkozás (Ptk. szabályai vonatkoznak rá, nem a munkajogi szabályok)

2.2. megbízási jogviszony (Ptk. szabályai vonatkoznak rá, nem a munkajogi szabályok)

2.3. munkaviszony

- egyszerűsített foglalkoztatás

- iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavállalás

IV. A munkaviszonyról

1. Létrejötte

A munkaszerződés mindenképpen írásbeli legyen! → a munkáltató is írja alá

Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:

•  munkavállaló alapbére
• munkavállaló munkaköre
• munkaviszony időtartama (határozott vagy határozatlan idő) Ha nem tartalmazza ezt a szerződés, akkor olyan, mintha határozatlan időtartamra kötötték volna meg a felek.
• munkavégzés helye
• napi munkaidő – ha erről nem rendelkeznek teljes napi munkaidőben dolgozik a munkavállaló

Próbaidő: próbaidő alatt a munkaviszonyt írásban, azonnali hatályú felmondással – bármelyik fél által – meg lehet szüntetni, a felmondást nem kell indokolni.

Max. 3 hónap lehet (Ha rövidebbet kötnek ki, akkor az egyszer meghosszabbítható, de így sem lehet összesen 3 hónapnál hosszabb.)

Próbanap: ilyen jogintézményt nem ismer a magyar jog! A gyakorlatban a munkáltatók gyakran kérnek egy "ingyenes próbanapot", amikor kipróbálják a munkavállalót, e nap alapján döntenek, de erre a napra nem akarnak fizetést adni. Ha ilyet kötne ki a munkáltató, az érvénytelen. A legelső munkanaptól kezdve jár a munkabér. Épp az előbb említett próbaidő szolgálja azt a célt, hogy a felek "kipróbálhassák" egymást.

A munkáltató a munkavégzés kezdete előtt min. 15 nappal írásban tájékoztatja a munkavállalót:

• a napi munkaidőről,
• az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
• a munkakörbe tartozó feladatokról,
• a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

2. A fizetés

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): minden munkáltatóra és munkavállalóra irányadó. Mint a neve is mutatja, ehhez képest már nem térhet el a munkáltató negatív irányba, ezt a bért mindenképpen meg kell fizetnie. Ennek mértéke 2015-ben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén bruttó 105.000 forint havonta. Fontos tehát, hogy ez az összeg csak a napi 8, heti 40 órában dolgozó munkavállalókat illeti meg. Részmunkaidős munkavállalóra a minimálbér a munkaidő mértékével arányosan csökkentett részben irányadó.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Két feltétel szükséges a garantált bérminimumhoz: a munkavállalónak legalább középfokú szakképzettséggel kell rendelkeznie és a munkája során alkalmaznia kell ezt a képzettséget! Tehát, hiába rendelkezik valaki "szakmával", ha betanított munkát végez, csak a minimálbér jár neki.

Természetesen a fenti összegektől pozitív irányba eltérhet a munkaszerződés.

3. A munkáltató kötelezettségei

- a munkavállalót foglalkoztatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadó mindig köteles a munkavállalót munkával ellátni. Amennyiben a munkáltató bármilyen ok miatt nem képes (vagy nem akar) e kötelezettségének eleget tenni, akkor erre az időre úgynevezett“állásidőt” kell fizetnie a munkavállaló számára. A munkavállalót rajta kívül álló okból kár nem érheti.

- bért fizetni.

- a munkavállalót jogszerűen, a törvények és a munkaszerződés rendelkezéseinek megfelelően foglalkoztatni.

- biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

- a munkát úgy megszervezni, olyan munkafeltételeket biztosítani, hogy az a munkavállaló életét, egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

4. A munkavállaló kötelezettségei

- munkát végezni.

- munkáját a munkaadó irányítása szerint, annak megfelelően végezni.

- a munkavállalót nem lehet olyan munkára igénybe venni, amelyet korlátai miatt nem képes elvégezni. (Pl. ha egy 45 kg súlyú lány nyári munkaként pénztáros munkakörbe megy el dolgozni, a munkáltató nem veheti igénybe rakodási feladatok elvégzésére.)

- köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni.

- munkaidő alatt a munkaadó rendelkezésére állni.

- munkáját személyesen, gondosan és megfelelő szakértelemmel, a vonatkozó előírásoknak és a munkaadó utasításainak megfelelően végezni.

- megfelelően viselkedni és munkatársaival együttműködni.

5. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése

A munkaviszony megszűnik: (objektív külső körülmény bekövetkeztével)

• a munkavállaló halálával,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• a határozott idő lejártával.

A munkaviszonyt a felek, vagy valamelyik fél megszünteti(k)

(a felek valamelyikének, vagy a felek közös akaratából)

• közös megegyezéssel,
  
• felmondással, (A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Felmondási idő: minimum 30 nap.)
• azonnali hatályú felmondással. (Ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

V. Egyszerűsített foglalkoztatás

- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy

- alkalmi munkára.

Idénymunka esetén: azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Alkalmi munka esetén: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet.

Ekkor a munkaviszony a munkáltató NAV felé történő bejelentésével keletkezik. Illetve, ha nem elektronikus úton jelenti be a vállalkozó, akkor egy egy oldalas, egyszerű formanyomtatvány segítségével kötnek egyszerűsített munkaszerződést.

VI. Munkavégzés iskolaszövetkezeteken keresztül

1. Mi az iskolaszövetkezet?

Olyan gazdálkodó szervezet, amely diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik. (közreműködhet a gyakorlati képzés elősegítésében is.)

A nevében szerepelnie kell az „iskolaszövetkezet” szónak.

Az alapításában és működtetésében nevelési-oktatási intézménynek részt kell vennie, de a tagok legalább 85%-a diák kell legyen.

Az iskolaszövetkezetek működésre a szövetkezetekre vonatkozó szabályok irányadóak.

2. Kiket foglalkoztat az iskolaszövetkezet?

Középfokú iskolában tanulókat

felsőoktatásban hallgatói jogviszonyban álló tanulókat

3. A tagok

A jelentkező diák a szövetkezet tagjává válik: belépéskor részjegyet jegyez (a gyakorlatban belépéskor kisebb pénzösszeget kérnek).

Ettől kezdve a diák is a szövetkezet tagja lesz, a szövetkezet szolgáltatásait így veheti igénybe.

A szövetkezeti tagi jogviszony megszűnik a tanulói/hallgatói jogviszony végével. Ezért kérnek félévente iskolalátogatási igazolást, vagy érvényes diákigazolvány bemutatását.

Mikor valaki belép az iskolaszövetkezetbe meg kell határozni a diákmunkás által vállalt feladatok körét, a legkisebb munkabérét és a kapcsolattartás módját.

4. A munkaviszony

Három pólusú jogviszony jön létre:

1) diák (munkavállaló)

2) iskolaszövetkezet (munkáltató)

3) szolgáltatás fogadója (a konkrét munkahely)

Mindig határozott időre jön létre. Ekkor a szolgáltatást megrendelő az iskolaszövetkezettől „kér” meghatározott számú munkavállalót.

Bár az iskolaszövetkezet minősül ebben az esetben munkáltatónak, a szolgáltatás fogadója is jogosult a diákmunkás számára utasításokat adni, elvégezni a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartani, beosztani a munkaidőt és pihenőidőt.

A diákmunkás számára is biztosítani kell ugyanazokat az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, amik a „fogadó munkahelyen” egyébként dolgozó munkavállakókat megilletik. Ezért a munkavégzés helye szerinti vállalkozás és az iskolaszövetkezet is egyaránt felelős.

Két foglalkoztatás között a diákot nem illeti meg díjazás.

VII. Gyakornokok, szakmai gyakorlat

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A hallgató szakmai gyakorlata munkavégzésre irányuló önálló jogviszonyfajta, mivel célja - a munkaviszonytól eltérően - nem a munkaerő áruba bocsátása, hanem a gyakorlati képzettség megszerzése, ami a záróvizsgára bocsátásnak és a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításának feltétele.

A nemzeti felsőoktatási törvény a díjazás vonatkozásában eltér a Munka Törvénykönyvétől.

A szakmai gyakorlatot biztosító munkáltató a 6 hétnél rövidebb időtartamú, egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nem köteles díjat fizetni (ettől független megilletheti), ellenben a 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka,. A díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti.

A gyakorlati képzés idejére fizetett díjazás minimálbért meg nem haladó része adómentes juttatásnak minősül, míg a minimálbért meghaladó része nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem, amely után a hallgatót 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.