Családbarát foglalkoztatáspolitika - Magyarország vs. Hollandia
2014. április 18. írta: foglalkoztatas

Családbarát foglalkoztatáspolitika - Magyarország vs. Hollandia

A kormány 2010-ben programjában kimondta, hogy a rugalmas és családbarát munkaerőpiacot az európai uniós rugalmas biztonság, az úgynevezett „flexicurity” jó gyakorlatához illeszkedve kell megteremteni. Kérdés, hogy az új hazai foglalkoztatáspolitikai kurzus, amely munkavállalói lehetőségek szélesítésével és munkáltatói foglalkoztatás-bővítést ösztönző járulékkedvezmények biztosításával kívánja elérni a családbarát és rugalmas munkaerőpiacot, hosszútávon beválthatja a hozzá fűzött reményeket.

A gyermekvállalás a munka világában tradicionális kihívás és nagyobb részben, de nem kizárólag a női foglalkoztatottak helyzetére van hatással. A megváltozott gazdasági- munkaerő-piaci helyzetben a kihívás súlyosbodott. Az egy éven belül újra el nem helyezkedő édesanya nagyon nehezen tud újra munkába állni, mivel tudása, kapcsolati tőkéje erodálódik.A szigorú, munkavállalót védő szabályozás önmagában nem vezet a kívánt eredményre. Ha a munkaadó kötelezve is van a visszatérő édesanya folytatólagos foglalkoztatására, nagyon hamar megtalálja az elbocsátás legegyszerűbb és legális módját saját racionális és sok esetben igazolható motivációi, érdekei miatt. Bármely gazdasági egység működése mögött az előnyök maximalizálása és a hátrányok minimalizálása bújik meg, tehát optimalizálásra törekszik.Véleményem szerint a kismamák foglalkoztatás-bővítésének kulcsa a munkavállaló számára lehetőségek, a munkaadó számára pedig ösztönzők biztosítása.

A foglalkoztatáspolitika a nők körében három speciális csoportot tekint kihívásokkal küzdőeknek: a 25 év alatti nőket, az 55 év feletti nőket és a hat év alatti kisgyermekeiket nevelő nőket. Előbbi három jellemzőn túl hátrányt jelent a munka világába történő bekapcsolódásban és bent maradásban az alacsony iskolázottság, illetve a fogyatékossággal élés is. A női erőforrás menedzsment túlmutat az esélyegyenlőségi és szociális kérdéseken – valójában erőteljesen gazdasági érdek is. A nők, mint a gazdaság stratégiai erőforrásai foglalkoztatásuk bővülésével a nemzetgazdasági és a demográfia mutatóihoz is pozitívan és nagymértékben járulnak hozzá, ezért is tartom fontosnak a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetének javítását a rugalmas biztonság eszközei által.

Női foglalkoztatottsági ráta a 15-64 éves női lakosság százalékos arányában (OECD)

Ország / Év

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Ausztria

62,0

63,5

64,4

65,8

66,4

66,4

66,5

67,3

Dánia

71,9

73,4

73,2

74,1

72,7

71,1

70,4

70,0

Finnország

66,5

67,3

68,5

69,0

67,9

66,9

67,5

68,2

Hollandia

64,1

65,4

67,5

69,3

69,6

69,4

69,9

70,4

Svédország

71,8

72,1

71,8

71,9

70,2

69,7

71,3

71,8

Magyarország

51,0

51,2

50,9

50,6

49,9

50,6

50,6

52,1 (2013: 52,8% KSH)

 

A magyarral összevetett holland modell alapkoncepciója a górcső alá vett területen, az atipikus foglalkoztatás bővítésében négy pillérre épül – az élethosszig tartó tanulásra, a konszenzusgazdaságra, a munkavállalók számára rugalmas lehetőségek biztosítására, a munkáltatói oldalon pedig ösztönzők a rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon a négy pillérből kettő tekintetében komoly hiányosságokkal találkozunk – a konszenzusgazdaság távolról sem jellemzi hazánkat, az élethosszig tartó tanulás fentebb ismertetett mutatói szerint pedig sokszoros a hátrányunk Hollandiához, de az uniós átlaghoz viszonyítva is.

A lifelong learning statisztikái (EUROSTAT)

Ország/Év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

2,7

2,9

4,5

4

3,9

3,8

3,6

3,1

2,7

2,8

2,7

2,8

3

Hollandia

15,9

15,8

16,4

16,4

15,9

15,6

16,6

17

17

16,6

16,7

16,5

17,4

EU28

7,1

7,2

8,5

9,2

9,6

9,5

9,3

9,4

9,3

9,1

8,9

9

10,5

 

A konszenzusgazdaság megléte Hollandiában Magyarországgal szemben egy további fontos elem, amelynek hiányában véleményem szerint hazánk még a hollandéval tökéletesen megegyező gazdasági és demográfiai mutatókkal való rendelkezés elméleti modelljében sem teljesíthetne hasonlóan a flexicurity eredményei terén. A konszenzusgazdaság alapja az ún. „poldermodell”. A legtöbb elemző a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság bővülését az poldermodell hozadékaként könyveli el. A hollandok a „poldereket”, a tengerszint alatti, árvízzel fenyegetett németalföldi területeket közmegegyezésen alapuló eljárással védték még, innen ered a modell elnevezése. A közös megértésen alapuló sikeres erőfeszítések ekkor alakultak ki az ország társadalmában.A társadalom közös erőfeszítései tehát, a szociológiai tényezők legalább olyan fontosak, mint a gazdasági teljesítmény.

Az általam vizsgált szűk keresztmetszetben is lényegesen több „unortodox”, a nemzetközi trendektől eltérő megoldást feltételeztem a kifejlődőben lévő magyar flexicurity modellel kapcsolatban. Az Európai Unió ajánlásaihoz és a tagállamok jó gyakorlataihoz hazánk intézkedései sok esetben közelebb állnak, mint gondolnánk. Érdemes itt említést tenni az 1950-es, 1960-as évek konvergencia elméletéről, amely szerint az ipari társadalmak egyre hasonlóbbak egymáshoz függetlenül azok politikai-gazdasági rendszereiktől, történelmi-kulturális hagyományaiktól.

Ország/Vizsgált tényező

Magyarország – Hollandia összevetése

határozott idejű szerződésben dolgozók helyzete

 

megfelelő szintű védelem mindkét ország esetében, céljuk egyaránt a határozott idejű szerződéses jogviszonyba történő átkerülés

alkalmi munkavállalók helyzete

a hazai szabályozás inkább foglalkoztató barát, de bérminimumot is garantál

 

kiközvetített munkavállalók helyzete

 

lényegesen szabadabb piaca van Hollandiában, hazánkban nem elterjedt

minimum védelem megléte

 

 

mindkét ország esetében jelen van, Hollandiában jóval magasabb szinten

minimálbér megléte

 

mindkét országban jelen van

lehetőség munkaszerződés egyoldalú módosítására

 

Hollandia és Magyarország szabályozása is lehetőséget biztosít rá, hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatásra való módosítás mellett másik munkakörre is

konszenzusos szakpolitika

 

a holland modellben kiforrott, jól működő intézményrendszere van, hazánkban a jogalkotó mellett más szereplők mindig is háttérbe szorultak – pl. szakszervezetek, civilek – a versenyszféra ellenben az elmúlt időben előtérbe került a kompromisszumos szabályozás megalkotásakor

elbocsátási védelmek

 

Hollandiában a munkáltatónak meg kell védenie elbocsátási szándékát, míg hazánkban felmondási védelem van érvényben

munkáltatói járulékkedvezmények

mindkét ország más-más módon, de használja a járulékkedvezmények rendszerét a foglalkoztatás-bővítés érdekében – hazánkban a kihívásokkal küzdő csoportok (kisgyermekes anya, fogyatékkal élő, idős- és fiatal munkavállaló stb.) Hollandiában egy-egy adott iparág dolgozóinak foglalkoztatása után vehetik igénybe a foglalkoztatók

teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás közötti átjárhatóság

biztosított, a szerződések felső időtartamának és az egymás után köthető szerződések számának korlátozásával

atipikus és hagyományos munkavállaló közötti egyenlő

bánásmód, megközelítően egyenlő jogosultságok, feltételek

többnyire mindkét országban biztosított például a távmunkában dolgozót ugyanazon bejárási feltételekre jogosító szabályozás, mint teljes munkaidős kollégái esetén

élethosszig tartó tanulás

Magyarországon mutatója 3-os értéken 2013-ban, míg Hollandiában 17,4%-os értéken – sokszoros hátrány, amelyet le kell küzdenünk. Különösen fontos lenne hazánkban a nyelvtudás fejlesztése, mivel azon országokba, ahol magas szinten beszélnek idegen nyelvet/nyelveket, a fejlett technológiák és a tudás gyorsabban képes átáramlani – növelve a régió potenciális gazdasági növekedését

aktív munkaerő-piaci eszközök használata

mindkét ország szakpolitikai koncepciójában előnyben részesíti és az aktív munkaerő-piaci eszközök széles körét alkalmazza

 

A hazai foglalkoztatás eredményei a jogi keretek és az adópolitikai eszközök hatékony alkalmazásában jelentősen pozitívabbak: a Munkahelyvédelmi akcióterv a Nemzetgazdasági Minisztérium januári tájékoztatása szerint 105 milliárd forintot hagyott az érintett munkáltatóknál, munkavállalóknál. A foglalkoztatás az elmúlt években a nők és a kisgyermekes nők körében mind a teljes munkaidősök, mind a részmunkaidősök körében nőtt a KSH statisztikái szerint.

(2013.: 168,5 ezer részmunkaidős; 1 641,4 ezer teljes munkaidős női munkavállaló | 2009: 130,1 ezer rész; 1 606,9 ezer teljes)

A nemzetgazdaság teljesítményének növelése és a demográfiai válság elleni küzdelemben is fontos, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek. A társadalom elöregedése és a vele járó kihívások jelentik az egyik legnagyobb problémát Európa számára. Sikeres alkalmazkodás esetén megfékezhetőek azok a folyamatok, amelyek számos sérülést okoznak mind a gazdaság, mind pedig a társadalom szöveteiben. Fontos, hogy a reformok mélyrehatóak legyenek, és alapjaiban változtassák meg az elöregedéssel kapcsolatos gazdasági és társadalmi rendszereket, alrendszereket. A pozitívan változó fertilitási (termékenységi) ráta egyre nehezebben elképzelhető az egykeresős családmodellek, illetve azokban a családok nagy száma mellett, ahol az édesanyának félnie kell attól, hogy nem tud visszalépni a munka világába, ha gyermeket, gyermekeket vállal.

Az állam kiterjedtségének és hatalmának növelése nem lehet öncélú. Hazánkban az elmúlt években erőteljes centralizációs folyamatot figyelhettünk meg a jogalkotás és az államigazgatás területén is. Nem minden esetben egyértelmű, hogy a kiterjedtség több erővel is – jelen esetben gazdasági erővel és képességteremtéssel, keresletgerjesztéssel jár-e, több nemzetközi példa ennek ellenkezőjét mutatja. Ám véleményem szerint a munkaerőpiac szabályozása terén az erőteljes állami beavatkozás döntő többségében pozitív eredménnyel jár, mivel így mód nyílhat az eddigi gyakorlatok helyett új, valamennyi fél számára előnyös, alternatív megoldási módok alkalmazásának elterjesztésére.

A kisgyermekes, tehát azon anyák foglalkoztatása terén, akiknek a legkisebb gyermeke még nem múlt el hat éves 2012-ben még az uniós rangsor sereghajtói voltunk – csak minden harmadik volt foglalkoztatott közülük. Véleményem szerint az elmúlt évek intézkedései áttörést hozhatnak a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatásában, ami gazdasági növekedéssel és pozitív demográfiai mutatókkal kecsegtet. Arra a kérdésre, hogy valóban jól ítéltem-e meg a folyamatokat a következő évek termékenységi és foglalkoztatási rátái talán már választ is adhatnak.

 Szolnoki Szabolcs @2014

A bejegyzés trackback címe:

https://foglalkoztatas.blog.hu/api/trackback/id/tr716050194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.