15 ezerrel több olyan kisgyermekes anya dolgozott a múlt évben akiknek a legfiatalabb gyermeke még 6 év alatti. A női foglalkoztatás bővülése, mint ahogyan egy korábbi bejegyzésemben már említettem tehát jó úton halad hazánkban.

Kevesen vannak már azok, akik az egykeresős családmodell fenntartásáért kardoskodnak és a nők nemzetgazdasági szerepét marginálisnak tekintik. Hála számos kutatásnak a köz,- és a vezetők tudatában is egyre inkább gyökeret ereszt a felismerés, amely szerint nőket foglalkoztatni gazdaságilag is hatékony, továbbá olyan koncepciók alkalmazásával, mint a flexicurty a családbarát szempontoknak is eleget lehet tenni.

Az általános aktivitási rátákon kívül gyakran górcső alá vettek a nemek közötti keresetek egyenlőségének mértéke, a női vezetők és tulajdonosok aránya, továbbá a fiatal nők, és a 6 éven aluli gyermeket, gyermekeket nevelő anyukák munkavállalása. A következő sorokban utóbbiról írok a legfrissebb statisztikák alapján.

NGM háttérelemzés

A statisztikák tanulságai

A táblázatot megfigyelve láthatjuk, hogy a munkaerőpiacon való részvétel szempontjából nagyobb hátrányt jelent hazánkban kisgyermekes édesanyának lenni, mint az unióban. A kisgyermek nevelése továbbá nagyobb foglalkoztatási kockázatot mutat, mint a sok gyerek a számok alapján. Összefüggés tapasztalható sajnos azzal a megállapítással, amely szerint Magyarországon a kisgyermek a legnagyobb szegénységi kockázat, míg a legtöbb uniós országban ez az idős kor.

http://epp.eurostat.ec.europa.eu

Mialatt az unióban 7 év alatt 5 százalékponttal emelkedett, hazánkban a kisgyermekes nők foglalkoztatása 2005 és 2011 között egy állandó szinten befagyott – csak az elmúlt évben indult meg az emelkedés.

A növekedés okait a 2013-ban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett munkaadóknak szóló járulékkedvezményben (a kisgyermekesek munkaadói számára nyújt 3 év alatt 858 ezer forint megtakarítási lehetőséget), a rugalmasság feltételeit megteremteni kívánó új Munka törvénykönyvében, illetve a bölcsődei férőhelyek növekedésében kereshetjük. Ugyan az előbbi következtetéseket talán még korai levonni – legalább kettő, de inkább három év múlva lenne érdemes az okokat alaposan megvizsgálni - jelenleg viszont ezek bizonyulnak a legvalószínűbb magyarázóknak.

Amikor a gyermek/ek életkora eléri a 6. életévet a magyar anyák már az uniós arányt is felülmúló mértékben képesek visszatérni a munka világába. A kettő 6-11 éves gyermekeseknél 73,3 százalékpont a magyar, míg 51,5 az EU27-ek adata, a 12 évesnél idősebb gyermekkel/gyermekekkel rendelkező anyák esetében pedig mindenhol jobbak a számaink az EU-s átlagnál.

A gyermekek felügyeletének megoldatlansága tehát komoly probléma Magyarországon a munkaerő-piaci reintegrációban. A KSH vonatkozó táblázatában, amely a munkanélküliek számát mutatja meg az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint nemenként a nők esetében a következőeket láthatjuk:

2009. I. negyedév: 9000 fő2010. I. negyedév: 7200 fő2011. I. negyedév: 10900 fő2012. I. negyedév: 8600(2012 II: 7,2e; III: 5e; IV: 5,7e)2013. I. negyedév: 5800 fő

nol.hu

Ahhoz tehát, hogy legalább az uniós szintet megközelítő legyen a kisgyermekes anyák elheleyzkedésének sikeressége amellett, hogy meg kell teremteni a rugalmas és biztonságos foglalkoztatást az óvodai és bölcsődei férőhelyeknek sokasodniuk, az intézmények infrastruktúrájának pedig fejlődniük kell.

mon.hu

2010 és 2012 között közel 1500 új bölcsődei férőhelyet alakítottak ki és adtak át, az EMMI ígérete szerint pedig 2013 végéig további kétezer férőhely átadása várható. Természetesen a bölcsődei elhelyezésnek számos alternatívája van, a legtöbbek számára mégis talán a bölcsőde léte vagy nemléte döntő fontosságú.

Korábbi bejegyzés a női foglalkoztatásról:

A női foglalkoztatásról I. rész – Aktuális statisztikák, tendenciák

Szolnoki Szabolcs @2013

www.facebook.com/foglalkoztatas.blog