Dr. Szolnoki-Dávid Csilla: A háztartási alkalmazottak foglalkoztatása
2017. szeptember 09. írta: foglalkoztatas

Dr. Szolnoki-Dávid Csilla: A háztartási alkalmazottak foglalkoztatása

Írta: Dr. Szolnoki-Dávid Csilla, IKE2020 jogi ügyekért felelős vezető

Háztartási alkalmazottaknak nevezzük azokat a személyeket, akik más magánszemélyek otthonában látnak el takarítási, kertészeti, házvezetői és egyéb szolgáltatásokat.

Ebben az ágazatban jellemzően – mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban - magas a feketemunka aránya. Éppen ezért az Európai Unió is jelentős figyelmet fordít a szektorra: az Európa 2020 növekedési stratégia egyik fő prioritása ugyanis a foglalkoztatási szint emelése. Ez elsősorban a jelentős foglalkoztatás-bővülési potenciállal rendelkező ágazatokban lehetséges egyrészt a fekete és szürkegazdaság kifehérítésével, másrészt a foglalkoztatási ágazatok fejlesztésével.

A fekete- és szürkegazdaság fokozott jelenléte miatt a döntéshozók csak korlátozott információval rendelkeznek a háztartási alkalmazottak foglalkoztatásának jellemzőiről. Nehéz megbecsülni, hogy hányan, milyen munkakörben, milyen munkaidőben, milyen képzettséggel és milyen bérek mellett dolgoznak ily módon.

A rendelkezésre álló adatok és a szociológiai források áttekintésekor látható, hogy a fő bevételi forrásként háztartási munkát végző álláskeresők, vagy tartósan bejelentett munkahely nélkül maradt személyeken kívül sokan részmunkaidős jelleggel, keresetkiegészítésként választják ezt a jövedelemszerzési módot. Az ágazatban jellemzően informális módon, ismerősökön keresztül történik a foglalkoztatók és foglalkoztatottak közötti kapcsolatfelvétel, illetve a munkavégzés részletei, a munkaidő, a munkabér is a munkáltató és a munkavállaló személyes, jellemzően szóbeli megegyezésének eredményei.

A háztartási alkalmazottak helyzetét először 1997-ben, az Alkalmi munkavállalói kiskönyv bevezetésekor kísérelték meg jogszabályokkal rendezni. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatás esetén nem volt szükséges a munkaszerződést írásba foglalni. Alkalmi foglalkoztatásnak minősült a legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, valamint az egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig tartó munkaviszony létesítése. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthetett az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A foglalkoztatás dokumentálása az illetékes megyei/fővárosi munkaügyi központ által kiállított alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) kitöltésével és az úgynevezett közteherjegy munkáltató általi beragasztásával valósult meg. Az alkalmi munkavállaló jogosulttá vált az egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre is.

Az alkalmi foglalkoztatás rendszerének célja elsősorban a mezőgazdasági, vendéglátóipari és egyéb idényjellegű foglalkoztatási ágazatok kifehérítése volt, azonban a törvény hatálya valamennyi magánszemély által alkalmi jelleggel foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedt, így a háztartási alkalmazottak körére is.

A szabályozás apróbb módosításokkal egészen 2010. március 31-ig hatályban maradt, amikor az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény hatályon kívül helyezte. (Amely normát a jelenleg is hatályos, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény helyezte hatályon kívül.)

A normák megváltoztatásának célja az AM könyvekkel való gyakori visszaélések visszaszorítása volt. Gyakori volt, hogy a munkáltatók az AM könyveket hosszan tartó jogviszonyokra, tartós foglalkoztatás leplezésére használták fel, mivel a közteher mértéke az általánosnál alacsonyabb volt. Gyakoriak voltak az AM könyv kitöltésével kapcsolatos visszaélések: hőre eltűnő tintával történő kitöltés, a bejegyzett adatok kiradírozása, a foglalkoztatás napjára vonatkozó rovat kitöltésének elmulasztása. Szintén gyakran előfordult, hogy ellenőrzéskor arra hivatkoztak, hogy az AM könyv a munkavállalónál maradt, azt otthon felejtette.

Az új szabályozás e visszaéléseket az elektronikus felületen, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő bejelentéssel kívánja kiküszöbölni. (Hiszen ez esetben egyértelműen megállapítható, hogy történt-e bejelentés.)

A jelenleg hatályos hazai normák:

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény rendelkezései között, „az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése” cím alatt találjuk a háztartási munkára speciálisan vonatkozó első hazai szabályozást.

A jogalkotó célja elsősorban az ágazatban dolgozó személyek „láthatóvá tétele” volt, illetve az, hogy ha egy magánszemély az adózott jövedelméből valamely másik magánszemély részére munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után már ne kelljen újra adót fizetni.

A törvény a háztartási munkát az alábbiak szerint definiálja: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Nem tekinthetők háztartási munkának azok a tevékenységek, amelyekkel összefüggésben üzletszerűségre utaló körülmény merül fel:

  • a takarítási, főzési, mosási, vasalási, gyermekfelügyeleti, házi tanítói, gondozói, házvezetői és kertgondozási feladatok elvégzése, amennyiben az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója.
  • ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül.
  • ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

Fontos, hogy e jogviszonyokban mind a háztartási alkalmazottnak, mind a foglalkoztatónak természetes személynek kell lennie.

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak (NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt az Ügyfélkapun keresztül vagy a NAV telefonos ügyfélszolgálatán be kell jelentenie saját adóazonosító jelét, az alkalmazott adóazonosító jelét és TB azonosító jelét, illetve a foglalkoztatás kezdő napját.

Visszamenőleges bejelentést nem lehet tenni. A bejelentés 24 órán belül visszavonható, illetve a tévesen megadott adatok módosíthatók.

A foglalkoztatót háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül sor.

A regisztrációs díj nem a foglalkoztatás közterhe, hanem a bejelentés és az ahhoz kapcsolódó eljárás díja.

A befizetést a bejelentést követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni, csekken, banki átutalással, vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyával a (10032000-01076215 Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj elnevezésű számlára). Ha a bejelentésben több havi foglalkoztatás szerepel a havi 1.000 Ft regisztrációs díjat a bejelentést követő hó 12-ig egy összegben kell megfizetni.

A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A bejelentés megtörténte és a regisztrációs díj megfizetése esetén mentesül a foglalkoztató az általa a háztartási alkalmazott után egyébként fizetendő adó és járulék alól.

Tehát amennyiben a hatóság tudomására jut a háztartási alkalmazott bejelentés nélküli foglalkoztatása, a bírság mellett a foglalkoztató az elmaradt adók és járulékok megfizetésére is kötelezhető. (Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.)

Tekintettel arra, hogy a bejelentési kötelezettség a foglalkoztató kötelezettsége, a bejelentés esetleges elmaradása az alkalmazottat nem érinti hátrányosan. Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.

Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

Annak érdekében, hogy a háztartási alkalmazott igazolhassa a jogviszonyból származó bevételei adómentességét, az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.

(Az igazolás mintája a http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/hazt_alk_igazolas.html oldalon elérhető.)

Mivel e foglalkoztatási formát nem terhelik közterhek, az társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet. Mint az a bevezetőben a háztartási alkalmazottak szociológiai helyzetének bemutatásakor látható volt, az érintettek jelentős része (diákok, nyugdíjasok, keresetkiegészítésképpen háztartási munkát végző munkavállalók) egyéb a társadalombiztosítási rendszer része. Egyedüli problémát azok helyzete jelent, akik főállásszerűen látnak el háztartási alkalmazotti feladatokat. Amennyiben a háztartási alkalmazott más jogviszony alapján nem biztosított, úgy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve nyugdíjjárulékot fizetni.

A törvény visszhangja, alkalmazásának eddigi tapasztalata

A törvény egyik deklarált célja a háztartási alkalmazottak hivatalos „megjelenítése” volt. Elmondható, hogy bár természetesen jelenleg is nagy arányú a be nem jelentettek száma, határozott emelkedés figyelhető meg a statisztikákban. Az első évben még csak hozzávetőleg 800 alkalmazottat jelentettek be a NAV felé, míg a jelenlegi adatok szerint több, mint 15.000 személy dolgozik hivatalosan is háztartási alkalmazottként.

A törvény elfogadásakor LIGA szakszervezeti szövetség reagált a legélesebben. Úgy vélték, hogy a norma arra bátorít, hogy bizonyos feladatokat ne szakemberrel végeztessenek. Álláspontjuk szerint aggályos, hogy e foglalkoztatási formához sem egészségbiztosítás, sem nyugdíjjárulék, sem munkavédelmi ellenőrzés, sem szabadnap, sem minimálbér nincs garantálva. A LIGA szerint a háztartási foglalkoztatás bevezetése nem fehéríti a gazdaságot, árt a kis- és középvállalkozásoknak, nem hoz létre új munkahelyeket a szó klasszikus értelmében, nem növeli a költségvetés bevételeit, több alapvető jogtól és lehetőségtől fosztja meg a munkavállalót és legfeljebb statisztikák szépítésére alkalmas.

Egyes vélemények szerint ez a foglalkoztatási forma visszaélésre adhat alapot, mivel egyrészt a NAV számára nem szükséges bejelenteni az így szerzett jövedelem összegét, illetve nincs az ily módon kifizethető bér maximumára vonatkozó korlát. Ezért bizonyos esetekben a fekete gazdaságból származó jövedelmek kifehérítésének, az adó és járulékfizetés elkerülésének módja lehet.

Bár az elhangzott kritikáknak valóban van valóságalapja, azonban látható, hogy az intézkedéseknek köszönhetően az adóhatóság felé egyre inkább megjelennek az érintettek. Viszonylag kis szegmensük helyzetében okoz valós problémát a társadalombiztosítási rendszer a háztartási munka világából való távolmaradása. Feltehetően a társadalombiztosítási és adózási rendszer a háztartási munkára való kiterjesztésével mindösszesen annyit érnének el, hogy a jelenleg bejelentett személyek visszasüllyednének a feketegazdaságba.

Ugyanez mondható el a szabadnapokra, pihenőidőre és egyéb klasszikus deklarált munkavállalói jogok hiányát firtató kritikákra: egyrészt az így ellátott feladatok széles palettájára való tekintettel nehéz egységesen alkalmazandó szabályokat meghatározni, illetve szinte lehetetlen lenne az általában részmunkaidős vagy eseti jellegű foglalkoztatás esetén a normák betartását ellenőrizni. Nem reális elvárás, hogy például egy alkalmanként hívott baby-sitterrel vaskos szerződést kössenek, majd a továbbiakban folyamatosan és nyomon követhetően dokumentálják a munkavégzés körülményeit. Mivel eddig is a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott mindkét fél által elfogadott egyezsége szabta meg ezeket a feltételeket, életszerűtlen a működő gyakorlattal szembe menni.

Egyedül a háztartási munkával megszerezhető jövedelem ésszerű határon belül történő maximalizálását tartom kívánatos intézkedésnek. E szám meghatározásakor azonban szem előtt kell tartani, hogy a maximalizálás célja nem az érintettek bevallott jövedelmének alacsony szinten tartása, hanem az irreálisan magas bejelentett jövedelmek, ezáltal a jelentős visszaélések megakadályozása.

Források:

  • Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
  • Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
  • Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény
  • Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
  • Csatári Mihályné – Krizsán Zsuzsanna: Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés a kereskedelemben, Wolters Kluwer, Budapest, 2012.
  • http://acton.hu/hu/haztartasi-munka (letöltve: 2017. szeptember 06.)
  • http://jogszerviz.hu/hirek/-hztrtsi-munkr-letesitett-munkvegzes-szblyi (letöltve: 2017. szeptember 06.)
  • http://jol-let.com/hasznos-informaciok/haztartasi-munka-es-adozas/ (letöltve: 2017. szeptember 06.)
  • Kelemen Melinda: A háztartási alkalmazottak foglalkoztatásának kérdései Magyarországon – a láthatatlan munkaerő (Esély, 2013. évi 3. szám 3-24. oldal)

 

housework.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://foglalkoztatas.blog.hu/api/trackback/id/tr5812817312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.