Munkavállalói jogok a közfoglalkoztatásban vs. a munka törvénykönyve szerint
2014. június 26. írta: foglalkoztatas

Munkavállalói jogok a közfoglalkoztatásban vs. a munka törvénykönyve szerint

Miben térnek a közfoglalkoztatotti és a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók jogai?

dr. Dávid Csilla - Szolnoki Szabolcs

 

Állástalanság esetén a lakóhelyén működő munkaügyi kirendeltség segítheti a munkanélkülivé vált személyt. A kirendeltség a bejelentkezés (regisztráció) után ajánlhat munkalehetőséget, javasolhat munkaerő-piaci programban részvételt, vagy támogathat valamilyen szakképzést. Átmeneti megoldásként be is hívhatja a térségben induló közfoglalkoztatási programra – közmunkára. Ha nemrég vesztette el bejelentett állását, maximum 90 napig álláskeresési járadékra jogosult, azt követően az önkormányzattól kérhet FHT-t, azaz foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Az ellátások feltétele az együttműködési kötelezettség teljesítése - ez azt jelenti, hogy ha nem jelentkezik a megadott időpontokban a munkaügyi kirendeltségen, ha nem fogadja el az általuk felajánlott állást vagy közfoglalkoztatást, akkor megszüntethetik a folyósított ellátást.

Miben térnek a közfoglalkoztatotti és a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók jogai? A kötelezően elfogadott közmunka során sérülnek-e a közfoglalkoztatottak munkavállalói jogai, hátrányt szenvednek-e a „hagyományos” foglalkoztatásban állóakkal szemben? Főszabály szerint a közfoglalkoztatásra is a munka törvénykönyve szabályai alkalmazandóak, ám bizonyos eltérésekkel – például közfoglalkoztatás csak meghatározott idôre létesíthető, illetve próbaidő nem köthetô ki. A szabadságolás, a várandósság, a munkaszerződés időtartama, a bérezés és más fontos szempontok rövid bemutatása után a közfoglalkoztatási törvény és a munka törvénykönyve szabályozásait táblázata szedve jogszabályi szakaszonként vetem össze egymással.

Munkaszerződés:

A közfoglalkoztatottak munkaszerződését is írásba kell foglalni és tartalmaznia kell a munkakört (munkaköri leírással), a munkaidôt, a munkabért, a közmunka kezdetét végét, valamint a dolgozó munkahelyét. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a dolgozót a napi munkarendrôl, a bérfizetés napjáról és elszámolásának módjáról, valamint a főnöke személyéről. A dolgozótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhetô, amely személyhez főződő jogát nem sérti, és a munka szempontjából lényeges.

Keretek – a közfoglalkoztatás mögötti ideológia

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Ki lehet közfoglalkoztatott?

Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg. Közfoglalkoztatott az lehet, aki: - munkaviszonyt létesíthet, 16. életévét betöltötte, és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső - FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Ki lehet közfoglalkoztató?

A 2011. évi CVI. törvény határozza meg, hogy ki lehet közfoglalkoztató. Közfoglalkoztató alapvetően az lehet, aki valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot lát el, vagy helyi, illetve azon túlmutató közösségi tevékenységet végez. Ilyen például a helyi és nemzetiségi önkormányzat, vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok, az egyház, az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, a szociális szövetkezet.

Legfontosabb sajátosságok:

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályait a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető, a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben), próbaidő nem köthető ki, a rendes munkaidő időtartama 4, 6 vagy 8 óra lehet. A közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult a közfoglalkoztatott. A közfoglalkoztatottak bérezésénél a jelenléti ív a munkabér elszámolásának az alapja. A munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén, az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult, heti bérrészletekben kell kifizetni a közfoglalkoztatott havi bérét, ettől a közfoglalkoztató, illetve a közfoglalkoztatott kérésére sem lehet eltérni.

berek.png

A szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap, a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg, fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató (például gazdasági társaság, egyéni vállalkozó), legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja (például: a kistérségi Start mintaprogramok mezőgazdasági elemében, valamint egyes országos közfoglalkoztatási programokban, várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható,

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Közfoglalkoztatási bért terhelő levonások: személyi jövedelemadó (16%), nyugdíjjárulék (10%), egészségbiztosítási járulék (7%), munkaerőpiaci járulék (1,5%).

2011. évi CVI. törvény 2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

Munka törvénykönyve
Közfoglalkoztatási törvény
45. § (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
2. § (2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.
(2a) A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.
 
45. § (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
2. § (2b)A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
 
45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
2.§ (2c) Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.
 
  1. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama
Minden más rendes munkaidő.
2. § (3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.
 
 
2. § (3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál (azaz, annál, aki nem közfoglalkoztató), legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja
  1. § (1) A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
2.§ (3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
 
  1. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
2. § (4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy
a) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és
b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.
 
  1. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. (életkor, gyermek, fogyatékos gyermek, apa, fiatal munkavállaló, egészségkárosodás/fogyatékos/vak)
 
2. § (4a) A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.
 
150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.
(2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a)pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.
146. § (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.
 
 
2. § (4d) Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat
a) a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,
b) a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a
illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
 
2. § (4e) Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.
 
  1. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
2. § (4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.
 
54. § (3), 55. § (1)-(2), 110. §, 122. § (3), 124. § (3)
2. § (5) aa) rendelkezésre állásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
99. § (6), 107. § d), 110. § (4), 111. §, 144. § (1) és (3), 145. § (2) b), 151. § (4)
2. § (5) ab) ügyeletre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
86. § (3) a), 91. §, 92. § (2) a), 94. § (2) d), 101. § (1) e), 101. § (3), 104. § (2) e), 104. § (4), 110. § (4), 112. §, 113. § (1) c), 113. § (5), 134. § (1) b), 134. § (2), 144. § (1), 145. § (2) b), 151. § (4)
2. § (5) ac) készenlétre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
95. § (3), 146. § (1)
2. § (5) ad) állásidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
95. § (4), 155. § (4), 156. § (4), 157. § (2), 161. § (2) b)
2. § (5) ae) előlegnyújtásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
90. § a), 94. § (2) a), 101. § (1) c), 104. § (2) b), 105. § (3), 106. § (1) és (3),
2. § (5) af) megszakítás nélküli munkarendre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
108. § (2), 110. § (2) b)
2. § (5) ag) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
65. § (4), 68. § (3), 71-76. §
2. § (5) ah) csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
29. § (2), 77. §, 82. § (3), 83. § (4) b), 148. § (2) b), 194. § (4),205. § (1) b), 222. § (5)
2. § (5) ai) végkielégítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
122-125. §
2. § (5) aj) szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
148-152. §
2. § (5) ak) távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
136. § (1), 138. § (5), 153. §, 208. § (2), 285. § (2)
2. § (5) al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
189. §
2. § (5) am) munkavállalói biztosítékra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
194. §
2. § (5) an) munkakör megosztásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
195. §, 276. § (5), 279. § (4), 281. § (2)
2. § (5) ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
61. § (1) b), 196. §
2. § (5) ap) távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
198-200. §
2. § (5) aq) bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
201-203. §
2. § (5) ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
207. § (2), 208-211. §
2. § (5) as) vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
21. § (5), 212. §
2. § (5) at) cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak
A munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályok, 36-40. §
2. § (5) b): az Mt. VI. fejezete nem alkalmazható
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai, 223-26. §
2. § (5) b): az Mt. XVII. fejezete nem alkalmazható
A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: versenytilalmi megállapodás (228. §), tanulmányi szerződés (229. §)
2. § (5) b): az Mt. XVIII. fejezete nem alkalmazható
49. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartam (a szerződés megkötése és a munkaviszony kezdete között) alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.28
2. § (5) c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható
55. § (1) h) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára.
2. § (5) d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
59. § A munkáltató a 127-132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
60. § (1) A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
(2) A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő
foglalkoztatás lehetőségéről.
(2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
 
35. Eltérő megállapodás
 
62. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés az 58. §-ban foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés az 59-61. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
2. § (5) f) az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható
64. § (1) A munkaviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással.
2. § (5) g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak, továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, amennyiben jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta,
70. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
(4) A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be.
2. § (5) h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható
79. § (2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés ( indoklás nélküli azonnali hatállyal történő felmondás a munkáltató részéről) esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
2. § (5) i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.
(2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.
 
82. § (3) A munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya
a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy
b) munkaviszonya megszűnésekor a 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem részesült végkielégítésben.
(4) A munkavállaló az (1)-(2) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
 
83. § (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha
a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,
b) a 65. § (3) bekezdésébe,
c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,
d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,
e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
(2) A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(3) Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.
(4) Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
a) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
b) a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.
 
84. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
(2) A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
(4) A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.
 
 
2. § (5) j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
96-100. §
2. § (5) k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során rendelhető el.
2. § (5) l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
pótszabadság, szabadság arányos részének kiadása
2. § (5) m) az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,
136-138. §
2. § (5) n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével (teljesítménybér követelmény és teljesítménybér-tényező megállapítása) nem alkalmazhatók,
139-145. §
2. § (5) o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),
146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
2. § (5) p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
147. § A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
2. § (5) q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,
154-164. §
forintban fizetés, nem utalványban, fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában megfizetni, havi elszámolás, elszámolás helyességének ellenőrzése, elszámolás módosításáról tájékoztatás, többletkifizetés, egyenlőtlen munkaidő-beosztásra – munkaidőkeretre – előlegnyújtásra vonatkozó elszámolás szabályai
 
 
 
2. § (5) r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései - a 157. § (1)-(2) bekezdése és a 158-164. § kivételével - nem alkalmazhatók,
169. § (2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.
2. § (5) s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
214. § (2) A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.
2. § (5) t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
215. § (1)113 Kölcsönbeadó lehet
a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet,
amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.
2. § (5) u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
216. § (4) A kölcsönvevőnek
a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről,
b) a betöltetlen álláshelyekről
az üzemi tanácsot legalább félévente, valamint a munkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell.
2. § (5) v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható,
220. § (1) A 66. § (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.
(2) A felmondási idő tizenöt nap.
(3) A kölcsönbeadó felmondása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. § (1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja.
(5) A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. § (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik.
(6) A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.
2. § (5) x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.
53. § Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai (eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál)
2. § (6) Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.
 
3. § (1) A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:
a) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
b) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint
c) amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.
(2) A közfoglalkoztató az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott elhelyezés biztosítása esetén a heti pihenőidő igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban szabályozott módon biztosítja.
 
4. § A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

 

Források:

2011. évi CVI. törvény 2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáró

NEKI Közfoglalkoztatási Program – Útmutató közmunkásoknak

TÁJÉKOZTATÓ a közfoglalkoztatási jogviszony alapvető szabályairól valamint a hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenységéről,elérhetőségéről.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://foglalkoztatas.blog.hu/api/trackback/id/tr816419737

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Így köss tanulmányi szerződést 2019.03.19. 17:50:08

Manapság már elég gyakori, hogy a munkáltató, vagy leendő munkáltató úgy próbálja magához csábítani a munkavállalókat, hogy a munkavállalói képzéseket ösztönzi, támogatja. Ezt munkajogilag legegyszerűbben a tanulmányi szerződéssel lehet megoldani. A ta…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása