Szentendre és környéke nem küzd a munkanélküliség olyannyira magas fokával, mint az ország számos más kistérsége. A munkanélküliség viszonylag alacsony voltának oka Budapest közelsége. A régió nem használja ki a lehető legnagyobb mértékben a benne rejlő gazdasági és foglalkoztatási potenciált, nagyban hagyatkozik a fővárosra számos negatív hozadékot, folyamatot gerjesztve ezáltal.

A régió munkakínálata viszonylag kedvező, a foglalkoztatók leginkább kis- és középvállalkozások. Jelentős a turisztikai- és vendéglátóipar, de a termelő ágazatok, (kisméretű) gyártó- és feldolgozóüzemek is egyre inkább jelen vannak a térségben. A helyben történő elhelyezkedést nehezíti az információs asszimmetria – a Dunakanyarban beölhető állásokat hirdető nyomtatott és online felület nemléte problémát jelent.

Jelentős azok száma, akik Budapesten találnak munkát, amely alvó városokká teszi a településeket és számos káros hozadékot termel. Ilyenek az ingázás okozta környezetterhelés, a forgalmi dugók, a közúti balesetek, az utazási költségek, az utazással járó stressz, az egészségügyi szempontból káros kialvatlanság, a közlekedéssel töltött órák elvonása a pihenésre, szórakozásra, munkára szánt időből.

Országos és térségi szinten is jellemző a munkaerő-kínálat humánerőforrásban jelenlévő „kiszorító hatása”. A szakiskolával, szakközépiskolával, felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők végzettségének megfelelő munkahelyeket számos esetben felsőfokú, egyetemi- és főiskolai végzettségű munkavállalók töltik be

Egy 2012-ben végzett helyzetfeltáró vizsgálat tapasztalatai röviden összefoglalják Szentendre város főbb jellemzőit:

• „Szentendre a fővárosi agglomeráció része, de ezen túl idegenforgalmi nevezetessége, történelmi múltja és jelenlegi pezsgő kulturális élete miatt kiemelkedő, országos jelentőségű település.

• Jelentős az idegenforgalma, területén szegregált településrészek nem igazán találhatók, míg kifejezetten „elit” városrészek viszont bőven akadnak.

• Nő a betelepülők aránya, a törzsökös lakosság aránya feltehetően csökken.

• Szentendrén a lakosság foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalom.

• Nagyobb ipari létesítmény sem a városban, sem a szűkebb környezetében nem található, többnyire kisebb, néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások jellemzőek.

• A város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, bár a kereskedelmi tevékenység egyre aktívabb.

• Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs és ipari parkok, inkubátorházak.

• A munkalehetőségek viszonylagos bőségéhez alapvetően hozzájárul a főváros közelsége, az ingázók aránya jelentős, és elsősorban a fővárosból kitelepülők alkotják csoportjukat.

• Felsőfokú oktatási intézmény nincs a városban, s a naponta beutazók között középiskolások is vannak.” (szentendre.hu)

A gazdasági fejlettség és a kedvező demográfiai mutatók nem az elmúlt néhány évben születettek meg, már az 1990-2003 időszakban is kiemelkedett a kistérség az ország számos területe közül. Faluvégi Albert „Kistérségeink helyzete az EU küszöbén” c. elemzésében Szentendrét Közép-Magyarország régióján belül a dinamikusan fejlődő kistérségek között tartja számon.

A tanulmányból kiderül, hogy már 10 évvel ezelőtt is a legfontosabb demográfiai és gazdasági mutatók szerint a Dunakanyar a legjobban teljesítők között volt. A lakónépesség gyarapodása például 20% feletti növekedést mutatott – a természetes születések mellett a magas vándorlási nyereségből kifolyólag is. 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak száma országszerte mindenhol csökkent – növekedést csak hét Budapest környéki kistérség mutatott fel – Pilisvörösvár, Budaörs, Szentendre, Dunakeszi, Veresegyház, Gödöllő és Gárdony térségei.

Faluvégi a vállalkozói aktivitást is felmérte elemzésében – a legdinamikusabb változást Budapesten és vonzáskörzetében (Szentendre, Gödöllő, Budaörs, Veresegyház, Pilisvörösvár, Vác, Monor, Aszód, Bicske és Ráckeve térsége) tapasztalta. Vizsgálatának alapját a működő vállalkozások 1000 lakosra jutó számának statisztikája adta. Szentendrén és környékén még ma is megéri vállalkozást indítani, nem vetette vissza a fejlődést semmilyen tényező. Tóth Balázs István a magyar középvárosok teljesítményét a területi tőke tükrében vizsgálta a KSH 2011/5. Területi Statisztikájában. Kiemelkedően teljesített karakterisztikus területeknek a következő városokat találta: Budaörs, Szentendre, Veszprém, Szombathely és Gödöllő. A vállalkozások jellemzői tekintetében az első helyen osztoznak jelezvén, hogy a tőke és jövedelmezőség, tehát vállalkozások feltételei ezeken a településeken a legkedvezőbbek.