Intézkedések a gyed extrán túl
2013. december 16. írta: foglalkoztatas

Intézkedések a gyed extrán túl

A nőket, édesanyákat, családosokat támogató legfőbb intézkedések 2010 óta

 A sajtó és a média az elmúlt hetekben végigkövette a gyed extra megszületését és elfogadását. Az intézkedéscsomag egyik legjelentősebb eleme a gyed melletti munkavégzés tilalmának az eltörlése. Jelen bejegyzésben a tájékoztatás jegyében célom azokat a gyed extrán kívüli intézkedéseket bemutatni, amelyek szintén pozitív hatással lehetnek a női foglalkoztatás helyzetének alakulására és a családosok, kisgyermekesek életszínvonalára.

A jobbító szándékú reformok ellenére és nyomán kialakult, illetve megmaradt problémákat, "hézagokat" egy következő írásban mutatom be.

2010 óta új kezdetről beszélhetünk a nőket, a gyermekeseket és a családokat támogató hazai ellátó- és támogató rendszerek tekintetében. Az elmúlt három évben a FIDESZ-KDNP kormány jelentős előrelépést ért el a nők munkaerő-piaci helyzetének javításában, amelyet a hazai és a nemzetközi statisztikák egyaránt bizonyítanak.

A kapcsolódó szakpolitikákban egy új kezdetnek lehetünk a tanúi, ugyanis a nagy átalakítások és reformok integráns részét képezik a nőket, a gyermekeseket, családokat érintő pozitív intézkedéseknek. Ahhoz, hogy a nők versenyképessége javuljon, továbbá a munkaerő-piaci részvétel és a gyermekvállalás összeegyeztethető legyen – a kisgyermek születése ne jelentse a munka világából való kiszorulást, hozzájárulhatnak a következő egyedi és rendszerszintű átalakítások:

-az egykulcsos adórendszer

-a 2011. január 1-jével bevezetett családi adókedvezmény:

a módosítással a gyerekek után járó adókedvezményt már nem csak a 16 százalékos személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékokból (7 százalék) is le lehet majd vonni, az adómegtakarítás maximuma így 33%-ra emelkedik.

-a Munkahelyvédelmi Akcióprogram

2013. január 1-jével bevezetett kedvezményei is jelentős mértékben segítik a nők elhelyezkedési lehetőségeit és növelik munkahely megtartási esélyeiket. A törvényben meghatározott kedvezmény a gyed, a gyes, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett, illetve az azt követően foglalkoztatott édesanyák után vehető igénybe. A kedvezmény alapján a foglalkoztató 2 évig mentesül a munkát terhelő közterhek (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) alól, 1 évig pedig 14,5%-os kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból 100 ezer forintos havi munkabérig. Az Akcióprogram keretében bevezetett többi adókedvezmény is hozzájárul a nők foglalkoztatottságának növeléséhez.

A kormány az önfoglalkoztatást, a vállalkozóvá válását is támogatja a munkahelyek megtartásán és a munkaerő-piacra való visszatérésen túl.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő „főállású” édesanyákat érintő pozitív változás 2013. július 1-jétől, hogy egyéni, illetve társas vállalkozóként nem kell a minimum járulékalap után járulékokat fizetni (a minimálbér, vagy – ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel – a garantált bérminimum 100%-a után 10% mértékű nyugdíjjárulékot, 150%-a után 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékot). Ugyanez a szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik. Az új szabályok szerint járulékfizetési kötelezettségük csak akkor keletkezik, ha vállalkozói kivétet vagy tagi jövedelmet számolnak el a vállalkozásukban.

Hazánk deklarált céljává vált a foglalkoztatáspolitikában sokat hangoztatott flexicurity meghonosítása, amely az Európai Unió által is ajánlott jó gyakorlat. A koncepció megfelelő kialakításával minden, a munka világában sajátos kihívásokkal szembenéző csoport – így a nők, a kisgyermekesek, a fogyatékkal élők versenyképessége növelhető, esélyeik javíthatóak. A foglalkoztatás jogi szabályozásának rugalmasan biztonságossá tétele mellett az adórendszernek is alkalmazkodnia kell az új politikához.

A 2011. január 1-jétől bevezetett „Járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására” célja egyrészt a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérésének segítése a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával, másrészt a foglalkoztatás bővítése az „osztott munkaidős” foglalkoztatás elősegítésével, vagyis hogy egy teljes munkaidős állást két részmunkaidős munkavállaló töltsön be. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény olyan munkavállalók után jár, akik a gyermekgondozási szabadságról visszatérve korábbi munkáltatójuknál részmunkaidőben helyezkednek el. A gyedről, gyesről visszatérő nő mellett az a személy is kedvezményezett, aki korábban az adott munkakörben helyettesítette a munkahelyére visszatérő személyt, vagy ugyanazon munkakör részmunkaidős betöltésére újonnan vették fel. (A kedvezmény egyenlő a megosztott munkakörrel érintett mindkét természetes személyt megillető (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával. A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár.)

A kormány adópolitikájában nem feledkezett meg a nemzetgazdaság és a foglalkoztatás szempontjából fontos kis-és középvállalkozásokról sem. Azért, hogy a munkahelyvédelmi kedvezmény a kisvállalkozókat is megillesse, 2013. január 1-jétől a kisvállalati adó (kiva) választása esetén is érvényesíthető az anyasági ellátásban részesülő/részesült nők foglalkoztatása esetén járó kedvezmény. Ennek keretében a kiva alapját csökkenti a kedvezményezett munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb havi 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében.

Az adópolitika mélyreható reformjain túl a munka világának jogi környezete is jelentősen átalakult. Az új Munka törvénykönyve túl azon, hogy számos rendelkezésével védi a munkavállalót a rugalmasság kritériumának is megfelel, hiszen a versenyszféra, a vállalkozások javaslatai, ajánlásai is teret kaptak a törvénykönyvben. A rendelkezések kiemelten támogatják a nőket az atipikus foglalkoztatás jó gyakorlatának alkalmazásával.

A „Felmondási tilalom (Mt. 65. § (3) bek.)” a nők vonatkozásában kimondja, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

A 60. §, az egészségi állapotnak megfelelő munkakör felajánlásának kötelezettsége a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig biztosítja a munkavállaló számára, hogy egészségi állapotának megfelelő munkakört ajánljon fel foglalkoztatója, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. (A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges!)

Az egyes munkavállalói csoportokra – így az állapotos és kisgyermekes édesanyákra vonatkozó különös rendelkezések korlátozások formájában jelennek meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok alkalmazásakor (Mt. 113. §). A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, továbbá rendkívüli munkaidő vagy készenlét sem rendelhető el.

A már többször emlegetett, úgynevezett atipikus munkaviszonyok elterjedésének előmozdítása speciális szabályok bevezetését igényelte (Mt. 192. – 203. §). A foglalkoztatott-barát szabályozásán túl a koncepció szempontjából pozitív definíciót kapott a távmunkavégzés, a bedolgozói munkaviszony, a munkakör megosztás, a több munkáltató által létesített munkaviszony és a munkavégzés behívás alapján.

Az új Munka törvénykönyvén túl egyéb jogszabályok is előmozdítják a nők számára is kedvező rugalmas foglalkoztatás elterjedését, így az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, amely összefoglalja az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezhető munkák feltételeit. A rugalmas foglalkoztatás típusai (alkalmi munka, idénymunka) hozzájárulhatnak a női munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítéséhez, a munka és a családi kötelezettségek összehangolásához.

A foglalkoztatáspolitikának az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásán túl további programokra van szüksége, amelyek olyan sajátos helyzetben lévő csoportokat támogatnak, mint a nők 40 program célcsoportjának tagjai.

A Kormány intézkedésének eredményeként 2011. január 1-jétől azon nők számára, akik legalább 40 év nyugellátásra jogosító szolgálati idővel rendelkeznek lehetőség van életkoruktól függetlenül teljes öregségi nyugdíjba vonulásra. A „nők 40” program célja: az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának elősegítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzése. A program célcsoportja: azon 55 év feletti nők, akik legalább 6 hónapja regisztrált álláskeresők és a 40 év szolgálati jogviszonyukhoz legfeljebb 12 hónap szolgálati idő hiányzik. A program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és a szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 %-a kerül megtérítésre. ((A program 2013. október 15-től 2014. december 31-ig tart, ezen belül a programba vonásra és a program terhére történő kötelezettségvállalásra kizárólag 2013. év során, november 1-jétől december 31-ig van lehetőség.))

A Nemzetgazdasági Minisztériumon kívül számos kormányzati és nem kormányzati szervezeti egység, intézmény tett még komoly előrelépéseket a nők, a kisgyermekesek és a családosok életkörülményeinek, versenyképességének a javításáért.

Ez alkalommal egy intézményt emelnék ki, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat.

Egy valódi, flexicurity koncepcióba illő intézkedés annak a lehetősége, hogy szüneteltetni lehet a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítását anélkül, hogy közben elveszítenék a szülők az ellátásra való jogosultságot (ha az ellátásban részesülő szülő akár ideiglenesen munkába szeretne állni, akkor csak bejelenti ezt a tényt a folyósító szervnek. Addig, amíg dolgozik, szünetel az ellátás folyósítása, ha már ismét nem végez keresőtevékenységet, akkor újra folyósítják részére az ellátást.)

További fontos OEP intézkedések:

-gyermekápolási táppénzre szerezhet a szülő jogosultságot akkor is, ha gyermeke mellett benntartózkodik a kórházban,

(2013. július 6-ától már arra az időre is lehet gyermekápolási táppénzt megállapítani a szülő részére, amikor beteg gyermeke mellett tartózkodott a fekvőbeteg- gyógyintézetben. Eddig erre nem volt lehetőség.)

-Méltányosságból már nem csak 12 éven aluli gyermek esetében lehet a gyermekápolási táppénz folyósítását meghosszabbítani, hanem 18 éven aluli beteg gyermek ápolása céljából is meg lehet a foglalkoztatott szülő részére gyermekápolási táppénzt állapítani. (2013. július 6-áig erre sem volt korábban lehetőség, ilyenkor a szülő vagy szabadságon, vagy fizetés nélküli szabadságon volt, ha beteg gyermekét ápolni kívánta.)

-2013. július 15-én hatályba lépő rendelkezések szerint a pénzbeli ellátásokat annál a munkáltatónál (biztosítási jogviszonyban) elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol a biztosított az ellátás igénylésekor dolgozik. Annak érdekében, hogy a kismamák ne kerüljenek a jogszabály módosítást követően esetlegesen hátrányosabb helyzetbe, mint a módosítás előtt, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetében a 2014. május 11-e előtt született gyermekek esetében az ellátások összegét kétféleképpen kell kiszámítani, és az igénylő részére a kedvezőbb összeget kell folyósítani.

A bejegyzés trackback címe:

http://foglalkoztatas.blog.hu/api/trackback/id/tr825695732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.